Kétheti: Egyetemi modellváltás és Mianmari vérengzés

Kétheti című rovatunkban összefoglaljuk nektek azt, amit az elmúlt két hét történéseiről tudni érdemes. Vagy legalábbis azt, amiről mi hallottunk. Ez sokszor erősen hiányos lehet. Olvassatok inkább rendes újságokat, vagy, ha többet tudtok mint mi, írjatok drótpostát nekünk a borleszk[KUKAC]protonmail.com címre.

Egyetemi modellváltás, húsvét utáni újranyitás, mianmari emberi jogok sérelme, a hajó amely megállította a világot, ukrán-orosz konfliktus. Kétheti összefoglalónkban összefoglaljuk az elmúlt két hét említésre méltó eseményeit a kedves Olvasó számára.

Itthon

Egyetemi modellváltás

2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem volt az első modellváltó egyetem. Azóta a kormány tíz állami egyetemet alapítói és fenntartói jogait törvényben statuált vagyonkezelő alapítványoknak adott át. Szerdán 11 újabb magyar egyetem „modellváltásáról” nyújtottak be törvényjavaslatokat a parlamentben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint – ha elfogadják – ősztől már az egyetemisták mintegy 70 százaléka, több mint 180 ezer hallgató tanulhat alapítványi fenntartású egyetemeken.

A modellváltás négy közvetlen változást jelent az egyetemek számára.

  • Kikerül a minisztériumi fenntartás rendszeréből.
  • Kikerül az államháztartási szabályozás és az állami költségvetés közvetlen finanszírozási rendszeréből.
  • Kikerül az állami vagyonkörből.
  • Az alkalmazottak kilépnek a közalkalmazotti szabályozás hatálya alól.

Kérdés, hogy ezek a változások az egyetemek autonómiáját és hatékonyságát növelik-e hosszú távon vagy csak az értékeket mindkét oldalon pusztító kultúrharc újabb felvonásaként fogja értékelni a felsőoktatási reformot az utókor.

A közéletben a legnagyobb visszhangja messze a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításának volt, de a Szegedi és Pécsi Tudomány Egyetem hallgatói is szélesebb körben fejezték ki tiltakozásukat. Előbbiről a Partizánon jelent meg dokumentumfilm, amely az ellenállók szemszögéből mutatja be az egyetem foglaláshoz vezető utat és az azt követő 70 napot.

Az egyetemek polgárai elsősorban az átalakításokat övező információs aszimmetria és a széles körű egyeztetések nélküli gyors döntések miatt tiltakoztak. Az ellenzéki oldalról a bizalmatlansághoz és bizonytalansághoz jelentősen hozzájárul a 2014 utáni átalakulások a magyar médiaszektorban. amely több baloldali médium gyors megszűnésével járt. Az egyetemek autonómiája csökken az ellenzék szerint, mivel az alapítványok kuratóriumait kormánypárti politikusokkal és kormányközeli gazdasági szereplőkkel töltik fel.

A kormányzat ezzel szemben az egyetemek szervezeti, pénzügyi munkavállalói és oktatási, kutatási autonómiájának megerősítésével indokolja az átalakításokat. Érvelésük szerint az alapítványi vagyonnal gazdálkodó egyetem „tulajdonosi” szemlélete egy motiváltabb és versenyképesebb működés felé vezet, amely jobban igazodik a piaci valósághoz.

Az állami irányítás hatékonyságával szembeni érvelő kormány kommunikációja a 2010 óta tartó központosítás után meglepő lehet, viszont külföldi példák és hazai tapasztalatok szerint is racionális döntésnek bizonyulhat az alapítványi váltás a felsőoktatásban.

Újraindítás húsvét után?

Az utóbbi hetekben a koronavírus-járvány harmadik hulláma óriási nyomást helyezett a magyar egészségügyre. A médiában a jelenlegi helyzet megítélése ellentmondásos, bár a krízishelyzet meglétét csak egy marginális réteg tagadja.

Egyik oldalról főleg azt emelik ki, hogy Magyarországon lakosság arányosan világszinten kiemelkedő a halálozások száma. Ezek a statisztikák főleg a harmadik hullám legsúlyosabb két-három hetét veszik figyelembe. Másik oldalról a világszinten lakosság arányosan szintén kimagasló beoltottak számát szokták kiemelni. Utóbbi esetben természetesen inkább az első oltást megkapók számát hangsúlyozzák, ami kicsivel több mint a kétszerese a második oltást is megkapók számának.

Azonban az utóbbi napokban több reményt keltő hír is érkezett mindkét oldalról. Rusvai Miklós virológus szerint elképzelhető, hogy már túl is vagyunk a harmadik hullám csúcsán. A javuló eredményeket ugyanakkor rövid időre visszavetheti a húsvéti ünnepek és az április 19-ei iskolai nyitások is. Már jövő héten, a 2,5 millió beoltott után az újraindítás is várhatóan beindul a kijárási tilalom eltolódásával és a boltok megnyitásával. A folyamat viszont valószínűleg fokozatosan őszig vagy pesszimistább jóslatok szerint akár 2022-ig is elhúzódhat.

Kevésbé bíztató a helyzet a Magyarországgal szorosabb gazdasági kapcsolatban lévő Olaszországban, ahol szigorú karantén alá került a teljes lakosság húsvétra és Franciaországban is teljes országos zárlatot hirdettek ki. Az Amerikai Egyesült Államokban azonban már 20% körüli a teljeskörűen beoltott lakosság aránya, így az első ország lehet a nagy gazdaságok közül, amelyik visszatalál a válság előtti növekedési trendre.

Az orvosi és az ipari kamara ellentétes állásfoglalása az újraindítás menetéről vagy a tanár közötti megosztottsága az iskolák újranyitásával kapcsolatban jól szemlélteti a különböző érdekek és álláspontok együttes meglétét pandémia idején. A kormánynak ezeket figyelembe véve kell majd döntenie a nyitás módjáról és sebességéről, remélhetőleg nem csak a politikai racionalitás keretei között számolva a 2022-es országgyűlési választásokkal.

Külföld

Mianmar

Ismét tüzet nyitottak ellenzéki tüntetőkre és öt embert megöltek szombaton a mianmari hadsereg osztagai helyi források szerint. Aun Szan Szú Kjí Mianmar volt államtanácsosa ellen újabb vádat emeltek a hivatali titoksértés alapján. Amennyiben elítélik 14 évi szabadságvesztéssel is sújthatják a 75 éves Nobel-békedíjas politikust.

Szú Kjí kormányától Mianmarban február elsején katonai puccsal vette át a hatalmat a hadsereg főparancsnoka Min Aun Hlaing. Az év eleje óta szinte folyamatosan tartó junta ellenes tömegtiltakozásokat egyre erőszakosabb eszközökkel próbálják elfojtani. Az áldozatok száma már meghaladja a 550 főt, amelyből 114 tiltakozó múlt szombaton a mianmari fegyveres erők napján vesztette életét.

Az emberi jogi jogsértésekre Japán gazdasági, míg az Európai Unió diplomáciai szankciókkal reagált. A szankciós listán szereplő puccsért felelős 11 mianmari között négy személynek kínai állampolgársága is volt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós határozatot károsnak és magamutogatónak nevezte, kiemelve ,hogy a pandémia idején a megszorító intézkedések helyett értéket kell teremtenünk.

A mianmari belpolitikai konfliktust tovább árnyalja Szú Kjí volt kormányfő bűnrészessége a rohingja kisebbség ellen elkövetett etnikai tisztogatásban. Emiatt 2017 után számos ország és szervezett vonta vissza elismerését és díjait tőle. A keményebb megszorító szankciók azonban az ujgur etnikai tisztogatáshoz hasonlóan ez esetben is elmaradtak, ezzel is bizonyítván, hogy az összefonódó komplex nemzetközi értékteremtést továbbra sem fenyegetik egyszerű erkölcsi kérdések.

Szuez: a globális gazdaság Achilles sarka

Március 24-én keresztbe fordult és beszorult a világ egyik legnagyobb teherhajója kedden a Szuezi csatornában, feltartva az áruforgalmat a kulcsfontosságú kelet-nyugati vízi úton. A világkereskedelem 12 százaléka halad át évente a Szuezi-csatornán, a szállítmányok összértéke pedig meghaladja az ezermilliárd dollárt.

Rövid távon a leginkább érintettek az európai gyártók és az autóalkatrész-beszállítók lehetnek, mert ők ki vannak téve a folyamatos ellátásnak. De az olajárak is emelkedtek, mivel több mint harminc tartályhajó vesztegelt a csatornában.

A koronavírus-járvány után az Evergreen hajó incidense is felhívta a figyelmet a gazdaság globalizáció hátrányaira. Az egyre komplexebb pénzügyi és gazdasági összefűződések a rendszer sérülékenységét és kiszolgáltatottságát növelik. Mindazonáltal a pandémia okozta gazdasági válságból való kilábalás lesz várhatóan az államok és a multinacionális cégek prioritása a ellátási láncok nagy költségekkel járó megrövidítésével szemben.

Ukrajnában a nemzetközi helyzet egyre fokozódik

Ukrajnában nemcsak a koronavírus-járvány fertőzési és halálozási száma döntött meg újabb negatív rekordot, de a Donyeck és Luhanszk megyében 2014 óta tartó katonai konfliktus is újabb mélypontra érkezhet a szakértők szerint.

Oroszország az elmúlt héten látványos csapatösszevonásba kezdett az ukrán határon. Az ukrán hadsereg vezetője a kijevi parlamentben 27 zászlóaljról beszélt a hét közepén, ez akár 15 ezer katonát is jelenthet, akiknek a létszáma azóta állítólag növekedett. Nyugati források akkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek.

A demilitarizált zónában is megnőtt az összecsapások száma. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön bejelentette, ha a katonai konfliktus elmélyül Donyeckben, akkor annak a vége Ukrajna megsemmisülése lehet. Többek között ennek hatására, másnap Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta először beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, biztosítva támogatásáról.

A konfliktussal foglalkozó szakértők azt találgatják, hogy a mostani orosz erődemonstráció arról szól-e, hogy tesztelik az új amerikai kormányt, hogy meddig megy el Ukrajna védelmében, vagy pedig tényleg katonai csapás készül. Mindenesetre Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kilátásba helyezte, hogy Oroszország “pótlólagos intézkedéseket” tesz majd biztonságának szavatolása érdekében, ha a NATO megerősíti katonai jelenlétét Ukrajna körül.

Magyarország 2017 óta blokkolja Ukrajna csatlakozásáról szóló Nato ülést. A vétó oka pedig az az ukrán oktatási törvény, amely szerint a nemzetiségi iskoláknak az ötödik osztálytól fokozatosan át kell térnie több tanórában az ukrán nyelv oktatására.

Ajánló

Készültünk néhány dologgal a következő kéthetiig átvészelendő, unalommal és magánnyal kínálkozó időintervallumra: Máté a szuezi csatorna szerepének fontosságát bemutató weboldalt ajánlja:

https://www.shipmap.org/

Én pedig ajánlom a börleszk olvasóinak figyelmébe könnyed kikapcsolódásként a Hotel Ruanda című filmet, Don Cheadle és Joaquin Phoenix főszereplésével.

forrás: MTI, index.hu, 444.hu, Origo, Mandiner, AP, telex.hu, ludovika.hu, hvg.hu, politico.eu, portfolio.hu,

“Kétheti: Egyetemi modellváltás és Mianmari vérengzés” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük