A Sándor-palotai trónutódlás

A második ciklusát szolgáló Áder János köztársasági elnök mandátuma 2022 márciusában fog lejárni. Az új elnököt a 2018-ban felállt parlament fogja választani. A kétharmaddal kormányzó Fidesz-KDNP koalíció lehetséges jelöltjeiről egyelőre viszont csak találgatás folyik. Eddig potenciális jelöltként a fideszes belső körökből Trócsányi László Európai parlamenti képviselő, Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, Csák János volt londoni nagykövet és Stumpf István volt alkotmánybíró neve szivárgott ki.

Az elmúlt 10 év a köztársasági elnök feladatkörében, jogállásában és társadalmi megítélésében is változást hozott, amik feltérképezésével képet kaphatunk a Harmadik Magyar Köztársaság 8. államfőjének személytől függetlenül várható feladatairól és tevékenységének politikai és jogi korlátairól.

A Bibó katedrájától a Sándor-palotáig

Először viszont foglaljuk röviden össze, milyen politikai pályafutás vezetett ahhoz, hogy 2012-ben a plágiumbotrány miatt lemondó Schmitt Pál után a Fidesz vezetősége Áder Jánost jelölte az államfői hivatal betöltésére. Az ELTE jogi karán diplomázó Áder 1988 áprilisában lépett be az újonnan alakult Fideszbe, ahol a 90-es és 94-es országgyűlési választásokon is kampányfőnökként tevékenykedett. Az 1998-as választásokon a csornai választókerületben egyéni mandátumot nyert és még abban az évben a győztes Fidesz, FKGP és MDF alkotta koalíció kinevezte az Országgyűlés elnökévé. Azonban a 2002-es választási vereség után kiesett a párt vezetői köréből. A vezetőséggel való kapcsolata 2007-ben érte el a mélypontját, miután a Magyar Nemzet arról tudósított, hogy Áder János egy jobboldali párt megalapításáról egyeztetett más politikusokkal.

Az Európai Parlamentben 2009-től betöltött képviselői tevékenysége alatt, amelyet politikai száműzetésként is szoktak emlegetni, szakpolitikai munkájával visszanyerte a pártvezetés bizalmát. Így 2012-ben a mandátumának lejárta előtt visszatért Magyarországra, ahol az államfői hivatalt Országgyűlés Elnökeként ideiglenesen betöltő Kövér Lászlótól átvette a köztársasági elnöki tisztséget.

Az államfői hivatal autonómiája

Az idén 9 éve tartó hivatali ideje alatt Áder János, bár Schmitt Pálnál többször használta az egyik legfontosabb eszközét az alkotmányos és politikai vétót (az olimpiai bajnok volt elnökünk egyszer sem élt ezzel a lehetőséggel), de csak igen kétes esetekben küldött törvényjavaslatokat az Alkotmánybírósághoz elbírálásra. A kormánnyal szembeni legjelentősebb sikeres fellépése a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Posta közti szerződés titkosítása elleni alkotmányos kifogása volt. Egy interjúban tett megjegyzése szerint a legnehezebb döntés a 4. alkotmánymódosításról szóló törvény aláírása volt. Ez a döntés a jogi szaktekintélyek táborát is megosztotta és ellene többek között Sólyom László volt köztársasági elnök is felszólalt. Szintén megosztotta a magyar társadalmat Áder János, amikor 2016-ban az 56-os szabadságharc 60. évfordulóján kitüntette Tasnádi Lászlót, volt III/II-es operatív tisztet, hasonlóan Sólyom László 2006-os kitüntetésekkel kapcsolatos botrányával, viszont itt a kormányfői döntéssel ellentétes különvélemény nem fogalmazódott meg.

További közismert hasonlóság a két államfő között a zöldpolitika melletti kiállás. Itt érdemes megemlíteni Áder János országjárását, amely során a környezetvédelem és fenntartható fejlődés mellett kampányolt. A rövid távú öncélú politikai csatározások ellen beszédeiben nemcsak a természetvédelem, hanem a koronavírus-járvány kapcsán is többször felszólalt.

A köztársasági elnök jogkörei 2010 után

A köztársasági elnök jogállásában többek között a 2011 április 25.-én kihirdetett Alaptörvény és a 2011. évi CX. törvény hozott kisebb változásokat, de lényegében az elnök feladata továbbra is a nemzeti egység kifejezése és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés maradt. Utóbbi teljesítéséhez szükségesek egyrészről az Alaptörvénybe foglalt államfői hatáskörök, melyek egy csoportjánál semmilyen más szerv nem vállalja át a politikai felelősséget. Emellett viszont szükség van egy szuverén, autonóm személyiségre is, aki nem része a végrehajtó hatalomnak, hanem önálló hatalmi ág a ,,fékek és egyensúlyok” rendszerében.

Az elmúlt 10 év egyik fontosabb változása az államfő választási folyamatának lerövidülése. A rendszerváltoztatáskor kialakult három fordulós választáson az eső két körben kétharmados támogatás kellett a hivatal elnyeréséhez és csak a harmadik körben volt elég a képviselők többségének szavazata. Ez a folyamat a pártokat arra ösztönözte, hogy kompromisszumot kössenek egymással és ne pártkatonákat, hanem a politikai fősodortól függetlenedni tudó, köztiszteletben álló személyeket jelöljenek. A választási folyamat 3 körösről 2 körösre rövidítése az elmúlt 10 évben a kormánypárt kétharmados többségének köszönhetően nem hozott jelentős változást, viszont hosszú távon a pártpolitikától független államfő megválasztását nehezítheti meg.

Az elnöki juttatások megemelésénél jóval több figyelmet érdemelne a központi költségvetéssel kapcsolatos módosítás. Az államfő ugyanis feloszlathatja az Országgyűlést, ha az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. 2011 óta a költségvetésről szóló zárószavazáshoz viszont a három tagú Költségvetési Tanács előzetes jóváhagyása is szükséges, amelynek elnökét a köztársasági elnök nevezi ki és a másik két tagja pedig a MNB és az Állami Számvevőszék elnöke. Így 2022-ben az esetleges kormányváltás után létrejövő parlamentet is feloszlathatja az újonnan kinevezett államfő. Erre nincs nagy valószínűség, de az elnök személyétől függő döntések súlyát jól szemlélteti.

A köztársasági elnök személye és szerepfelfogása döntően határozza meg hivatalának súlyát. A 2000-es évek pártoktól független elnökei, Mádl Ferenc és Sólyom László hatáskörük kereteit figyelembe véve tudták végezni az alkotmányos ellenőrzést a végrehajtó hatalom fellett. A 2022-es választások kimenetele a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál jóval bizonytalanabb. Így a Fidesz-KDNP koalíciónak még fontosabb lesz egy megbízható ember kinevezése, aki az Alaptörvényben rögzített jogköreivel mérsékelni tudná az egyelőre valószínűtlen hatalomátvételt. De ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere az országgyűlési választások előtt még kész is lenne egy konszenzus alapján választott államfőre, kérdéses marad, hogy találnának-e ilyet a 2020-as évek magyar politikai kultúrájában.

forrás: Schiffer András: Zöld Jelzés,Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Trócsányi László – Schanda Balázs – Csink Lóránt (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba, Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei – Hatodik, átdolgozott kiadás (2019. őszi kiadás), Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból.arsboni.hu – 2012.Az Országgyűlés feloszlatása az új Alaptörvényben-Németh Márton, 2011. évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük