A Sándor-palotai trónutódlás

A második ciklusát szolgáló Áder János köztársasági elnök mandátuma 2022 márciusában fog lejárni. Az új elnököt a 2018-ban felállt parlament fogja választani. A kétharmaddal kormányzó Fidesz-KDNP koalíció lehetséges jelöltjeiről egyelőre viszont csak találgatás folyik. Eddig potenciális jelöltként a fideszes belső körökből Trócsányi László Európai parlamenti képviselő, Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, Csák János volt londoni nagykövet és Stumpf István volt alkotmánybíró neve szivárgott ki.

Az elmúlt 10 év a köztársasági elnök feladatkörében, jogállásában és társadalmi megítélésében is változást hozott, amik feltérképezésével képet kaphatunk a Harmadik Magyar Köztársaság 8. államfőjének személytől függetlenül várható feladatairól és tevékenységének politikai és jogi korlátairól.

A Bibó katedrájától a Sándor-palotáig

Először viszont foglaljuk röviden össze, milyen politikai pályafutás vezetett ahhoz, hogy 2012-ben a plágiumbotrány miatt lemondó Schmitt Pál után a Fidesz vezetősége Áder Jánost jelölte az államfői hivatal betöltésére. Az ELTE jogi karán diplomázó Áder 1988 áprilisában lépett be az újonnan alakult Fideszbe, ahol a 90-es és 94-es országgyűlési választásokon is kampányfőnökként tevékenykedett. Az 1998-as választásokon a csornai választókerületben egyéni mandátumot nyert és még abban az évben a győztes Fidesz, FKGP és MDF alkotta koalíció kinevezte az Országgyűlés elnökévé. Azonban a 2002-es választási vereség után kiesett a párt vezetői köréből. A vezetőséggel való kapcsolata 2007-ben érte el a mélypontját, miután a Magyar Nemzet arról tudósított, hogy Áder János egy jobboldali párt megalapításáról egyeztetett más politikusokkal.

Az Európai Parlamentben 2009-től betöltött képviselői tevékenysége alatt, amelyet politikai száműzetésként is szoktak emlegetni, szakpolitikai munkájával visszanyerte a pártvezetés bizalmát. Így 2012-ben a mandátumának lejárta előtt visszatért Magyarországra, ahol az államfői hivatalt Országgyűlés Elnökeként ideiglenesen betöltő Kövér Lászlótól átvette a köztársasági elnöki tisztséget.

Az államfői hivatal autonómiája

Az idén 9 éve tartó hivatali ideje alatt Áder János, bár Schmitt Pálnál többször használta az egyik legfontosabb eszközét az alkotmányos és politikai vétót (az olimpiai bajnok volt elnökünk egyszer sem élt ezzel a lehetőséggel), de csak igen kétes esetekben küldött törvényjavaslatokat az Alkotmánybírósághoz elbírálásra. A kormánnyal szembeni legjelentősebb sikeres fellépése a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Posta közti szerződés titkosítása elleni alkotmányos kifogása volt. Egy interjúban tett megjegyzése szerint a legnehezebb döntés a 4. alkotmánymódosításról szóló törvény aláírása volt. Ez a döntés a jogi szaktekintélyek táborát is megosztotta és ellene többek között Sólyom László volt köztársasági elnök is felszólalt. Szintén megosztotta a magyar társadalmat Áder János, amikor 2016-ban az 56-os szabadságharc 60. évfordulóján kitüntette Tasnádi Lászlót, volt III/II-es operatív tisztet, hasonlóan Sólyom László 2006-os kitüntetésekkel kapcsolatos botrányával, viszont itt a kormányfői döntéssel ellentétes különvélemény nem fogalmazódott meg.

További közismert hasonlóság a két államfő között a zöldpolitika melletti kiállás. Itt érdemes megemlíteni Áder János országjárását, amely során a környezetvédelem és fenntartható fejlődés mellett kampányolt. A rövid távú öncélú politikai csatározások ellen beszédeiben nemcsak a természetvédelem, hanem a koronavírus-járvány kapcsán is többször felszólalt.

A köztársasági elnök jogkörei 2010 után

A köztársasági elnök jogállásában többek között a 2011 április 25.-én kihirdetett Alaptörvény és a 2011. évi CX. törvény hozott kisebb változásokat, de lényegében az elnök feladata továbbra is a nemzeti egység kifejezése és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés maradt. Utóbbi teljesítéséhez szükségesek egyrészről az Alaptörvénybe foglalt államfői hatáskörök, melyek egy csoportjánál semmilyen más szerv nem vállalja át a politikai felelősséget. Emellett viszont szükség van egy szuverén, autonóm személyiségre is, aki nem része a végrehajtó hatalomnak, hanem önálló hatalmi ág a ,,fékek és egyensúlyok” rendszerében.

Az elmúlt 10 év egyik fontosabb változása az államfő választási folyamatának lerövidülése. A rendszerváltoztatáskor kialakult három fordulós választáson az eső két körben kétharmados támogatás kellett a hivatal elnyeréséhez és csak a harmadik körben volt elég a képviselők többségének szavazata. Ez a folyamat a pártokat arra ösztönözte, hogy kompromisszumot kössenek egymással és ne pártkatonákat, hanem a politikai fősodortól függetlenedni tudó, köztiszteletben álló személyeket jelöljenek. A választási folyamat 3 körösről 2 körösre rövidítése az elmúlt 10 évben a kormánypárt kétharmados többségének köszönhetően nem hozott jelentős változást, viszont hosszú távon a pártpolitikától független államfő megválasztását nehezítheti meg.

Az elnöki juttatások megemelésénél jóval több figyelmet érdemelne a központi költségvetéssel kapcsolatos módosítás. Az államfő ugyanis feloszlathatja az Országgyűlést, ha az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. 2011 óta a költségvetésről szóló zárószavazáshoz viszont a három tagú Költségvetési Tanács előzetes jóváhagyása is szükséges, amelynek elnökét a köztársasági elnök nevezi ki és a másik két tagja pedig a MNB és az Állami Számvevőszék elnöke. Így 2022-ben az esetleges kormányváltás után létrejövő parlamentet is feloszlathatja az újonnan kinevezett államfő. Erre nincs nagy valószínűség, de az elnök személyétől függő döntések súlyát jól szemlélteti.

A köztársasági elnök személye és szerepfelfogása döntően határozza meg hivatalának súlyát. A 2000-es évek pártoktól független elnökei, Mádl Ferenc és Sólyom László hatáskörük kereteit figyelembe véve tudták végezni az alkotmányos ellenőrzést a végrehajtó hatalom fellett. A 2022-es választások kimenetele a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál jóval bizonytalanabb. Így a Fidesz-KDNP koalíciónak még fontosabb lesz egy megbízható ember kinevezése, aki az Alaptörvényben rögzített jogköreivel mérsékelni tudná az egyelőre valószínűtlen hatalomátvételt. De ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere az országgyűlési választások előtt még kész is lenne egy konszenzus alapján választott államfőre, kérdéses marad, hogy találnának-e ilyet a 2020-as évek magyar politikai kultúrájában.

forrás: Schiffer András: Zöld Jelzés,Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), Trócsányi László – Schanda Balázs – Csink Lóránt (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba, Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei – Hatodik, átdolgozott kiadás (2019. őszi kiadás), Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból.arsboni.hu – 2012.Az Országgyűlés feloszlatása az új Alaptörvényben-Németh Márton, 2011. évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról

Kétheti: Egyetemi modellváltás és Mianmari vérengzés

Kétheti című rovatunkban összefoglaljuk nektek azt, amit az elmúlt két hét történéseiről tudni érdemes. Vagy legalábbis azt, amiről mi hallottunk. Ez sokszor erősen hiányos lehet. Olvassatok inkább rendes újságokat, vagy, ha többet tudtok mint mi, írjatok drótpostát nekünk a borleszk[KUKAC]protonmail.com címre.

Egyetemi modellváltás, húsvét utáni újranyitás, mianmari emberi jogok sérelme, a hajó amely megállította a világot, ukrán-orosz konfliktus. Kétheti összefoglalónkban összefoglaljuk az elmúlt két hét említésre méltó eseményeit a kedves Olvasó számára.

Itthon

Egyetemi modellváltás

2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem volt az első modellváltó egyetem. Azóta a kormány tíz állami egyetemet alapítói és fenntartói jogait törvényben statuált vagyonkezelő alapítványoknak adott át. Szerdán 11 újabb magyar egyetem „modellváltásáról” nyújtottak be törvényjavaslatokat a parlamentben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint – ha elfogadják – ősztől már az egyetemisták mintegy 70 százaléka, több mint 180 ezer hallgató tanulhat alapítványi fenntartású egyetemeken.

A modellváltás négy közvetlen változást jelent az egyetemek számára.

  • Kikerül a minisztériumi fenntartás rendszeréből.
  • Kikerül az államháztartási szabályozás és az állami költségvetés közvetlen finanszírozási rendszeréből.
  • Kikerül az állami vagyonkörből.
  • Az alkalmazottak kilépnek a közalkalmazotti szabályozás hatálya alól.

Kérdés, hogy ezek a változások az egyetemek autonómiáját és hatékonyságát növelik-e hosszú távon vagy csak az értékeket mindkét oldalon pusztító kultúrharc újabb felvonásaként fogja értékelni a felsőoktatási reformot az utókor.

A közéletben a legnagyobb visszhangja messze a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításának volt, de a Szegedi és Pécsi Tudomány Egyetem hallgatói is szélesebb körben fejezték ki tiltakozásukat. Előbbiről a Partizánon jelent meg dokumentumfilm, amely az ellenállók szemszögéből mutatja be az egyetem foglaláshoz vezető utat és az azt követő 70 napot.

Az egyetemek polgárai elsősorban az átalakításokat övező információs aszimmetria és a széles körű egyeztetések nélküli gyors döntések miatt tiltakoztak. Az ellenzéki oldalról a bizalmatlansághoz és bizonytalansághoz jelentősen hozzájárul a 2014 utáni átalakulások a magyar médiaszektorban. amely több baloldali médium gyors megszűnésével járt. Az egyetemek autonómiája csökken az ellenzék szerint, mivel az alapítványok kuratóriumait kormánypárti politikusokkal és kormányközeli gazdasági szereplőkkel töltik fel.

A kormányzat ezzel szemben az egyetemek szervezeti, pénzügyi munkavállalói és oktatási, kutatási autonómiájának megerősítésével indokolja az átalakításokat. Érvelésük szerint az alapítványi vagyonnal gazdálkodó egyetem „tulajdonosi” szemlélete egy motiváltabb és versenyképesebb működés felé vezet, amely jobban igazodik a piaci valósághoz.

Az állami irányítás hatékonyságával szembeni érvelő kormány kommunikációja a 2010 óta tartó központosítás után meglepő lehet, viszont külföldi példák és hazai tapasztalatok szerint is racionális döntésnek bizonyulhat az alapítványi váltás a felsőoktatásban.

Újraindítás húsvét után?

Az utóbbi hetekben a koronavírus-járvány harmadik hulláma óriási nyomást helyezett a magyar egészségügyre. A médiában a jelenlegi helyzet megítélése ellentmondásos, bár a krízishelyzet meglétét csak egy marginális réteg tagadja.

Egyik oldalról főleg azt emelik ki, hogy Magyarországon lakosság arányosan világszinten kiemelkedő a halálozások száma. Ezek a statisztikák főleg a harmadik hullám legsúlyosabb két-három hetét veszik figyelembe. Másik oldalról a világszinten lakosság arányosan szintén kimagasló beoltottak számát szokták kiemelni. Utóbbi esetben természetesen inkább az első oltást megkapók számát hangsúlyozzák, ami kicsivel több mint a kétszerese a második oltást is megkapók számának.

Azonban az utóbbi napokban több reményt keltő hír is érkezett mindkét oldalról. Rusvai Miklós virológus szerint elképzelhető, hogy már túl is vagyunk a harmadik hullám csúcsán. A javuló eredményeket ugyanakkor rövid időre visszavetheti a húsvéti ünnepek és az április 19-ei iskolai nyitások is. Már jövő héten, a 2,5 millió beoltott után az újraindítás is várhatóan beindul a kijárási tilalom eltolódásával és a boltok megnyitásával. A folyamat viszont valószínűleg fokozatosan őszig vagy pesszimistább jóslatok szerint akár 2022-ig is elhúzódhat.

Kevésbé bíztató a helyzet a Magyarországgal szorosabb gazdasági kapcsolatban lévő Olaszországban, ahol szigorú karantén alá került a teljes lakosság húsvétra és Franciaországban is teljes országos zárlatot hirdettek ki. Az Amerikai Egyesült Államokban azonban már 20% körüli a teljeskörűen beoltott lakosság aránya, így az első ország lehet a nagy gazdaságok közül, amelyik visszatalál a válság előtti növekedési trendre.

Az orvosi és az ipari kamara ellentétes állásfoglalása az újraindítás menetéről vagy a tanár közötti megosztottsága az iskolák újranyitásával kapcsolatban jól szemlélteti a különböző érdekek és álláspontok együttes meglétét pandémia idején. A kormánynak ezeket figyelembe véve kell majd döntenie a nyitás módjáról és sebességéről, remélhetőleg nem csak a politikai racionalitás keretei között számolva a 2022-es országgyűlési választásokkal.

Külföld

Mianmar

Ismét tüzet nyitottak ellenzéki tüntetőkre és öt embert megöltek szombaton a mianmari hadsereg osztagai helyi források szerint. Aun Szan Szú Kjí Mianmar volt államtanácsosa ellen újabb vádat emeltek a hivatali titoksértés alapján. Amennyiben elítélik 14 évi szabadságvesztéssel is sújthatják a 75 éves Nobel-békedíjas politikust.

Szú Kjí kormányától Mianmarban február elsején katonai puccsal vette át a hatalmat a hadsereg főparancsnoka Min Aun Hlaing. Az év eleje óta szinte folyamatosan tartó junta ellenes tömegtiltakozásokat egyre erőszakosabb eszközökkel próbálják elfojtani. Az áldozatok száma már meghaladja a 550 főt, amelyből 114 tiltakozó múlt szombaton a mianmari fegyveres erők napján vesztette életét.

Az emberi jogi jogsértésekre Japán gazdasági, míg az Európai Unió diplomáciai szankciókkal reagált. A szankciós listán szereplő puccsért felelős 11 mianmari között négy személynek kínai állampolgársága is volt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós határozatot károsnak és magamutogatónak nevezte, kiemelve ,hogy a pandémia idején a megszorító intézkedések helyett értéket kell teremtenünk.

A mianmari belpolitikai konfliktust tovább árnyalja Szú Kjí volt kormányfő bűnrészessége a rohingja kisebbség ellen elkövetett etnikai tisztogatásban. Emiatt 2017 után számos ország és szervezett vonta vissza elismerését és díjait tőle. A keményebb megszorító szankciók azonban az ujgur etnikai tisztogatáshoz hasonlóan ez esetben is elmaradtak, ezzel is bizonyítván, hogy az összefonódó komplex nemzetközi értékteremtést továbbra sem fenyegetik egyszerű erkölcsi kérdések.

Szuez: a globális gazdaság Achilles sarka

Március 24-én keresztbe fordult és beszorult a világ egyik legnagyobb teherhajója kedden a Szuezi csatornában, feltartva az áruforgalmat a kulcsfontosságú kelet-nyugati vízi úton. A világkereskedelem 12 százaléka halad át évente a Szuezi-csatornán, a szállítmányok összértéke pedig meghaladja az ezermilliárd dollárt.

Rövid távon a leginkább érintettek az európai gyártók és az autóalkatrész-beszállítók lehetnek, mert ők ki vannak téve a folyamatos ellátásnak. De az olajárak is emelkedtek, mivel több mint harminc tartályhajó vesztegelt a csatornában.

A koronavírus-járvány után az Evergreen hajó incidense is felhívta a figyelmet a gazdaság globalizáció hátrányaira. Az egyre komplexebb pénzügyi és gazdasági összefűződések a rendszer sérülékenységét és kiszolgáltatottságát növelik. Mindazonáltal a pandémia okozta gazdasági válságból való kilábalás lesz várhatóan az államok és a multinacionális cégek prioritása a ellátási láncok nagy költségekkel járó megrövidítésével szemben.

Ukrajnában a nemzetközi helyzet egyre fokozódik

Ukrajnában nemcsak a koronavírus-járvány fertőzési és halálozási száma döntött meg újabb negatív rekordot, de a Donyeck és Luhanszk megyében 2014 óta tartó katonai konfliktus is újabb mélypontra érkezhet a szakértők szerint.

Oroszország az elmúlt héten látványos csapatösszevonásba kezdett az ukrán határon. Az ukrán hadsereg vezetője a kijevi parlamentben 27 zászlóaljról beszélt a hét közepén, ez akár 15 ezer katonát is jelenthet, akiknek a létszáma azóta állítólag növekedett. Nyugati források akkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek.

A demilitarizált zónában is megnőtt az összecsapások száma. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön bejelentette, ha a katonai konfliktus elmélyül Donyeckben, akkor annak a vége Ukrajna megsemmisülése lehet. Többek között ennek hatására, másnap Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta először beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, biztosítva támogatásáról.

A konfliktussal foglalkozó szakértők azt találgatják, hogy a mostani orosz erődemonstráció arról szól-e, hogy tesztelik az új amerikai kormányt, hogy meddig megy el Ukrajna védelmében, vagy pedig tényleg katonai csapás készül. Mindenesetre Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kilátásba helyezte, hogy Oroszország “pótlólagos intézkedéseket” tesz majd biztonságának szavatolása érdekében, ha a NATO megerősíti katonai jelenlétét Ukrajna körül.

Magyarország 2017 óta blokkolja Ukrajna csatlakozásáról szóló Nato ülést. A vétó oka pedig az az ukrán oktatási törvény, amely szerint a nemzetiségi iskoláknak az ötödik osztálytól fokozatosan át kell térnie több tanórában az ukrán nyelv oktatására.

Ajánló

Készültünk néhány dologgal a következő kéthetiig átvészelendő, unalommal és magánnyal kínálkozó időintervallumra: Máté a szuezi csatorna szerepének fontosságát bemutató weboldalt ajánlja:

https://www.shipmap.org/

Én pedig ajánlom a börleszk olvasóinak figyelmébe könnyed kikapcsolódásként a Hotel Ruanda című filmet, Don Cheadle és Joaquin Phoenix főszereplésével.

forrás: MTI, index.hu, 444.hu, Origo, Mandiner, AP, telex.hu, ludovika.hu, hvg.hu, politico.eu, portfolio.hu,

Az újkori Ödipusz vérbosszúja

Filmkritika a 2003-as Oldboy című filmről

Az Oldboy c. film kiválasztásában nagy szerepe volt a film személyes hatásának és a dél-koreai filmipar egyre növekvő befolyásának is. A kritika tartalmaz közvetett és közvetlen utalásokat is a filmben szereplő fordulatokra, így annak elolvasása előtt ajánlott a film megnézése.

A történet 1987-ben kezdődik, az átlagos családapa Oh Dae-soo-val, aki kislánya születésnapján egy görbe este után egy olcsó szállodaszobának berendezett cellában ébred fel, amelyről akkor még nem tudja, hogy az elkövetkező 15 éves rabságának a helyszíne lesz. A fogsága időtartama mellett a fogvatartója nevét és bezárásának okát sem közlik vele, így az ebből jövő bizonytalanság és a magány az egykor éretlen és felelőtlen főhőst gyökeresen változtatja meg az évek múlásával. 15 év múlva egy napon váratlanul szabadon engedik és a kívül-belül megkeményedett, csak a bosszúra vágyakozó Dae-soo elindul, hogy megtalálja az ismeretlen ellenségét. Keresése során beleszeret Midóba, egy fiatal szakácsnőbe, aki viszonozza érzelmeit és segítséget nyújt neki. A nyomozása közben lassan feltárul Dae-soo múltja és megismerjük ellenfelét, Lee Woo-jint, akinek szintén a bosszúállás az egyetlen életcélja. A befejezésben a két szereplő végső összecsapásakor egy megtisztító erejű fordulat után a múltban történtek a felszínre kerülnek, a bosszú által vezérelt Oh Dae-soonak pedig döntenie kell, hogy képes-e együtt élni múltbeli cselekedeteinek tudatával.

A filmet a nemzetközileg is méltán elismert dél-koreai filmrendező, Park Chan-wook rendezte. Az Oldboy egy történetében nem összekapcsolódó bosszútrilógia második része. A nyugati filmes világ először a 2003-ban kijövő Oldboy c. film hatására figyelt fel a rendezőre, ami rögtön a British Independent Film Awards-on a legjobb független külföldi film díjának és a Cannes-i zsűri nagydíjának megnyerését eredményezte. Az utóbbinak a zsűritagjaként Quentin Tarantinó azt a megjegyzést tette, hogy ez minden idők legtarantinósabb filmje. A rendező 2016-os Szobalány c. alkotása pedig egy BAFTA-díjjal és egy Arany Pálma-jelöléssel gazdagította Chan-wookot a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. Producerként a Chris Evans főszereplésével Pong Dzsunho által megrendezett Túlélők viadalához (Snowpiercer) járult hozzá, ami tovább erősítette a dél-koreai filmipar hatását a nyugati kultúrára. Pong Dzsunhónak a 2019-es Paraziták c. filmje, amely többek között két Oscar-díjat, Arany Pálma-díjat és Aranyglóbusz-díjat is nyert, ennek a folyamatnak a legutóbbi eredménye, amely után több kritikus is a nyugati filmipar alkonyát vetítette előre, nem először és nem is utoljára.

A nyugati népszerűségéhez a filmnek az is hozzájárult, hogy a történet alapja Szophoklész Oidipusz király c. görög drámája. Az ókori királyhoz hasonlóan Oh Dae-soo-nak egy a múltban nem tudatosan elkövetett szörnyű tettével kell szembenéznie. A drámával ellentétben azonban a főhős sorsát itt emberi kezek irányítják. Felmerül erkölcsi kérdésként, hogy az istenek helyett egymásnak bosszút szolgáltatni akaró két szereplőnek joga van-e mindehhez. Az őt ért nagy szerencsétlenség miatt ugyan a néző egyetért eleinte Dae-soo céljával, a végére a jó és a rossz megkülönböztetése azonban teljesen felborul és két emberi szörnyeteg közül egyik se tudja véghez vinni eredeti szándékát. A végső bűnhődést maguk választják és hajtják végre önmagukon. Társadalmi kérdésfelvetésként jelenik meg a filmben a televízió hatása az emberre. A börtönben Dae-soo egyetlen társa a televíziója volt, amely ugyan rövidtávon pótolta az emberi kapcsolatokat, de hosszútávon csak tovább erősítette magányát. Szabadulása után az emberekhez fűződő egészséges kapcsolódásra már képtelen, a többek között a tévé okozta felerősödött erőszakosság és a nemi eltévelyedése miatt. A másik kettő főszereplőnél is megjelenő magány oka a mind a hármuktól elvett egészséges családi kötelék. A magányra utal a többször elhangzó idézet is: ,,Aki nevet, azzal együtt nevet a világ. Aki sír, az egyedül sír.

Park Chan-wook a nézőt végig fogvatartó feszült kíváncsiságot, undort és döbbenetet a történetvezetés mellett különböző filmművészeti eszközök mesteri használatával éri el. Az egész filmre jellemző a hirtelen váltakozó gyors és lassú ritmus. Ehhez a forgatókönyv mellett a film zenéje is hozzájárul, és ennek komikusan groteszk hatása van néha. Példaként említhető Vivaldi Négy évszakának Tél című része. A nyugati nézőnek már túlságosan is erőszakos jelenetek a naturalizmus távol-keleti megközelítései, ahol minden ütés csontig hatol és egy kihúzott fognak a fájdalma a külső megfigyelőt is eléri. A kamera többnyire a közeli vagy félközeli nézőpontból veszi a történéseket. A szereplők arcát és annak minden rezdülését közelről figyelhetjük így meg. A ritka totál plánoknál pedig a környezet festőien (mint az egyik tömegverekedésnél) vagy utópisztikusan (a toronyháznál) van beállítva.

Mindezekkel a filmművészeti eszközökkel, a lehengerlő színészi játékkal és a zseniális forgatókönyvével a film az első megnézésekor minden azelőtt látott filmnél nagyobb hatással volt rám. A többszöri újranézés után is megmaradó hatás oka elsősorban az alapvetően nyugati gyökerű kérdésnek az újszerű megközelítése, amely nemcsak a tartalomra, de a formára is rányomta a bélyegét. A felmerülő temérdek erkölcsi kérdés és az azokra választ adó vagy azokat nyitva hagyó történet egy katartikus befejezéshez vezet, ahol a főszereplők emberségük legmélyére süllyednek. A pokolraszállásuk után pedig már csak egy fő kérdés marad: „Even though I’m no better than a beast, don’t I have the right to live?” Lee Woo-jintől eltérően, de az önmagát megvakító Ödipuszhoz hasonlóan ad erre választ Oh Dae-soo. A legvégső, Jóasszony által elvégzett, deus ex machina utáni mosolya Dae-soo-nak pedig már a nézőnek adja át e döntés értékelésének feladatát.