Kétheti: Néppártatlanosodási kísérlet és zenélő rózsakvarcok

Kétheti című rovatunkban összefoglaljuk nektek azt, amit az elmúlt két hét történéseiről tudni érdemes. Vagy legalábbis azt, amiről mi hallottunk. Ez sokszor erősen hiányos lehet. Olvassatok inkább rendes újságokat, vagy, ha többet tudtok mint mi, írjatok drótpostát nekünk a borleszk[KUKAC]protonmail.com címre.

Uniós pártcsaládból kilépés, vakcinaharc, angol királyi csetepaté. Kétheti összefoglalónkban összefoglaljuk az elmúlt két hét említésre méltó eseményeit a kedves Olvasó számára.

Itthon

Szingliélet

Orbán Viktor véget vetett a Fidesz és az Európai Néppárt egyre toxikusabb párkapcsolatának, miután a frakció kétharmados többséggel megszavazta az új eljárási rendjét. A megváltozott szabályozás lehetővé teszi, hogy egyszerű többséggel fel lehessen függeszteni egy egész pártdelegációt, amennyiben annak valamelyik tagja már fel van függesztve, kétharmados többséggel pedig egy egész csoport kicsapható a pártcsaládból.

Az utóbbi években rendszeres a csatározás a fideszes honatyák és a néppárti többség között, a Fidesz 2019 márciusa óta fel van függesztve a pártcsaládban, legutóbb pedig a jogállamisági mechanizmus ellen tiltakozó költségvetési vétó húzta ki a biztosítékot Manfred Weberéknél. Bár nyíltan senki nem mondta ki, de egyértelműnek tűnik, hogy az új eljárási renddel az EPP célja az volt, hogy végre kipakolhassa a nyugaton egyre vállalhatatlanabb illiberális ellenállást. Orbán Viktort ezért inkább megelőzte a nyilvános kudarcot, és kivezette pártját az Európai Néppártból.

Az ellenzéki képviselők válaszul ezerrel pörgették a győzelmi posztokat a közösségi médiában,  de valószínűtlennek tartjuk hogy a 2022-es országgyűlési választásokra nézve nagy változást jelentene ez a fordulat. A Fidesz képviselői egyelőre függetlenként folytatják a szabadságharcolást Brüsszelben, a KDNP-s Hölvényi György azonban marad egyedüli kettős ügynöknek a Néppártban.

A kórház?

Március 1 éjfélig volt idejük eldönteni az egészségügyi dolgozóknak, hogy aláírják-e az új munkaszerződésüket.  Aki rábólint, az jelentős fizetésemeléshez juthat, azonban nagy valószínűséggel le kell mondania a magánpraxisról. Aki nem írja alá, az búcsút mond a jogviszonyának.

A szerződés értelmében az orvosok nem láthatják el magánzóban azokat a betegeket, akiket az állami egészségügy keretein belül kezelnek, ha ugyanazzal a problémával jelentkezne a páciens mindkét helyen. Ez önmagában még nem vonna maga után nagy vitát, azonban az új szabályozások kérelmezéshez kötik a másodállás vállalását is, ami akadály lehet azon orvosok és ápolók számára, akik az állami- és a magánegészségügyben is dolgoznak. Változás történik továbbá a juttatások terén is, amelyet jelen cikk írója nem lát át teljesen, és különben is fél 12 van, szóval olvassa el akit érdekel.

Az új munkaszerződés már februárban komoly tiltakozást váltott ki, március elsejét követően pedig elindult a felmondási hullám. A tatabányai Szent Borbála kórházban a teljes intenzív osztály felmondott, de távoztak a radiológiáról és pszichiátriáról is, így a megyei kórház kritikus állapotba került. Hasonló a helyzet a budapesti Szent Imre kórházban, ahol szintén az intenzívről távoztak, egész pontosan 17-en. A koronavírus járványnak köszönhetően a kórházak így is hatalmas terhelés alatt működnek, a felmondások azonban tovább fokozzák a nehézségeket.

Az egészségügyben maradókat hol a megemelt bérek, hol a hippokratészi eskü motiválta, a hvg készített egy velük egy kiváló riportot, amelyet melegen ajánlunk kedves Olvasónk figyelmébe.

Milyen Feri?

Ferenc pápa bejelentette, hogy ellátogat a Budapesten megrendezett Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. A kongresszus eredeti időpontja tavaly ősszel lett volna, de a koronavírus miatt idén szeptember 5. és 12. között kerül megrendezésre. A katolikus egyház feje 2019-ben járt legutóbb a közelben, amikor a Csíksomlyói búcsút megelőzően 100 ezer magyar előtt misézett. Akkor páran rossz néven vették, hogy a menekültek melletti kiállásai miatt nálunk egyébként is ellentmondásos megítélésű egyházfő nem nézett be kishazánkba, a mostani látogatás azonban bevarrhatja ezeket a két éve tátongó sebeket.

Külföld

Tűcsereprogram

Orosz, Kínai, Brit, csipszes. Míg a virológiai szakemberek az egyes vakcinák hatékonyságát és kockázatait elemzik, a politikusok vakcinavásárlási irányelvei csak részben esnek egybe az egészségügyi szempontokkal, teljes gőzzel pörög a vakcinaháború vakcinadiplomácia.

Az Európai Unió a szolidaritás stratégiáját választotta a vakcinabeszerzések megindításakor: az uniós tagállamok számára közösen próbált beszerezni vakcinákat, fix áron a következő gyártóktól: Moderna, Pfizer-BioNTech AstraZeneca, CureVac és legújabban az egylövetes Johnson&Johnson. Az ötlet lényege egyrészt az, hogy azok az országok, akiknek gazdasági helyzete megengedné, hogy magasabb áron vásároljanak védőoltást, ne halászhassák el az összes vakcinát a kevésbé befolyásos tagállamok elől. A másik fontos funkciója a közös beszerzésnek, hogy az Európai Bizottság határozhat az elfogadott vakcinákról, egészségügyi és politikai szempontok által vezérelve.

Ezért eleinte felháborodást okozott Brüsszelben az, hogy a magyar kormány az EU-s vakcinalekötéseken felül vásárolni kezdett, felrúgva a szolidaritási megállapodást (amely névlegesen a Magyarországhoz hasonló, kisebb diplomáciai és gazdasági kényszerítőerővel felvértezett tagállamokat védi), ráadásul a keleti forrásokból való vakcinabeszerzés amúgy sem kimondottan gurítja előre az Unió pozícióját a globális hatalmi pontversenyben, tehát sokkal inkább áll geopolitikai szándék az orosz és kínai vakcinákkal szembeni bizalom leverésében, mint virológiai megfontolás (ezt illusztrálja, hogy az amerikai fejlesztésű Johnson&Johnson vakcinát gyakorlatilag pár nap alatt, huzavona nélkül engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség).

A lassan érkező lekötött szurik miatt viszont egyre több tagállam fordul keletre, hogy biztosítsa állampolgárainak oltottságát: Dánia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia és Csehország is követte Orbán stratégiáját. Az oltottsági adatok pedig egyelőre (egészségügyi szempontból) alátámasztják a magyar út helyességét: ha a jelen tempóval tudnánk folytatni a népesség beoltását, akkor szeptemberre a felnőtt lakosság 70%-a be lenne oltva, míg Németország a saját ütemét követve több mint egy év múlva jutna el idáig. A német pénzügyminiszter Olaf Scholz is ezeket az adatokat olvashatta, amikor “totális szarviharnak” nevezte az EU-s oltakozási programot. Annak eredményét pedig, hogy milyen nemzetközi erőviszonyváltozást von maga után a keleti vakcinavásár, kíváncsian várjuk.

NOlimpia

Nem csak a vakcinanemvásárlással próbálja fingatni a világ a népirtással vádolt Kínai Népköztársaságot. Jövőre Kínában kerül megrendezésre a téli olimpia, azonban az ország északnyugati területén élő muszlim kisebbség, az ujgurokkal szemben elkövetett emberi jogi sérelmek miatt többször is felmerült az olimpia bojkottjának kérdése.

Az ujgur muszlimok helyzete nem túl rózsás a kommunista szuperállamban; a Xinjiang régióban élő 12 millió fős etnikai kisebbséget a hatalom átnevelőtáborokba internálja, a nőket sterilizálják, kényszerített abortuszt végeznek rajtuk, megakadályozva a népcsoport növekedését. Egyes jelentések szerint közel 3 millió ujgur él bezárva.

Az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia népirtásnak ítélte a helyzetet, most pedig a döntéshozóik felvetették az olimpiaszervezés jogának megvonását Kínától. Amerikában több republikánus szenátor is felemelte a hangját a világjátékok későbbre csúsztatását kérve, az ő példájukat követték a kanadai konzervatívok is. Európában a holland D66 párt képviselője, Sjoerd Sjoerdsma sürgeti a sportesemény bojkottját.

Az olimpiabojkott nagy történelemmel rendelkező, igazi diplomáciai atomfegyver. 1980-ban a Szovjetunió rendezett nyári olimpiát, azt akkor az Egyesült Államok és szövetségesei bojkottálták, 4 évvel később, a Los Angelesi olimpián pedig a szovjetközeli államok viszonozták a gesztust.

A kínai szóvivők természetesen tagadják a népirtási vádakat, és egyelőre nem mutatják jelét az olimpia feladásának.

Másik korona

Harry herceg, és felesége, Meghan az amerikai tévézés koronázatlan királynőjénél, Oprah Winfreynél panaszolták el, hogy mi a bajuk a királyi családdal. Szó esik rasszizmusról, hogy milyen szar kastélyban lakni, meg még valamiről. Azt hiszem. Biztosra nem tudom, nem néztem meg. Ha a kedves Olvasó esetleg egy lyukban élt az elmúlt két héten, és bár roppant módon érdekelte volna ez a bulvárfordulat, nem hallott róla, az esetben olvashat a beszélgetésről itt. Ha tényleg érdekes, mesélje el nekünk a borleszk[kukac]protonmail.com-on.

Ajánló

Készültünk néhány dologgal a következő kéthetiig átvészelendő, unalommal és magánnyal kínálkozó időintervallumra: Dani a Hetedik Pecsét című svéd film szemlézése mellett a következő részletet küldi meleg szívvel Tóth Árpád Márciusából:

 Oh, gyúlt világ! Oh drága március!
Rügyek, szerelmek, forradalmak
Évadja, - a villámló ablakokban
Celzius-létráját riadva kússza
Az izgatott, rab higanyszál: a vén
Hüllő világnak újra láza van,
Trilláz a fényben reszkető magas
Tűzfalak közt, mint furcsa és kemény
Rigóhang, egy inas száj szurtos füttye
S rekedt autótülök, biciklicsengés,
Sikoltó sín, trappos paták alatt
Az utcakő, gránit, feleselése,
Harang, rikkancsok, anda zongorák
Skálája a politúros homályból
S az emberi lélegzés halk zenéje
Szédülten szaporázza ritmusát…

Én pedig ajánlom a börleszk olvasóinak figyelmébe az alább mellékelt rózsakvarcok által vezérelt moduláris szintetizátorral világra hozott szívcsakrameditációs hangaláfestést, bízva abban, hogy ezzel egy kis békét és harmóniát csempészhettem a szürke home office napokba.

forrás: telex.hu. 444.hu, hvg.hu, politico.eu, CNN, AP, napi.hu, Al Jazeera